Zs. gimis osztálytársam, jóbarátnőm volt. Ritkán mondom ezt, de ezen a fotózáson elfáradtam. Ugyanis annyit nevettünk, hogy szó szerint már fájt az arcom a végére. Beültem az autóba utána és percekig csak vigyorogtam, ragyogtam és hálát adtam, hogy mennyire kiváltságos vagyok, hogy ilyen élményekben lehet részem.
Köszönöm nektek, hogy beengedtetek az életetekbe, hogy ekkora élmény volt ez a fotózás.
Igen, ezek a képek visszadják azt, amit egy őszinte, igazi, valódi családfotózástól a fotós csak kívánni merhet.
Volt itt zizegés, durci, könyörgés, nevetés minden mennyiségben, még játékbabát is pelenkázhattam (mondtam már, hogy ez is szerepel a munkaköri leírásomban?), szerencsére mondjuk görkoriznom nem kellett, szerintem érezték, hogy inkább megkérdezni sem kellene :D Nemhiába a régi barátság, Zs. szerintem ismer annyira, hogy jobb nekem a földöm, még ott is képes vagyok a saját lábamban elesni.
Ha szeretnéd te is, hogy a családod életét úgy örökítsük meg, hogy az igazi arcotok, az igazi személyiségetek köszönjön vissza a pózok, a mesterkélt helyszínek és pillanatok helyett, akkor jó helyen jársz.
Beszélgessünk róla egy rövid telefonbeszélgetés keretében, erre itt tudsz jelentkezni.