Az egyik leggyakoribb kérdésetek vagy aggodalmatok az, hogy hogyan fogjuk kezelni azt a helyzetet, ha a babátok nyűgös, rosszkedvű, sírós, kezelhetetlen lesz aznap. Rosszul ébred, rosszul alszik, nem alszik, ettől ti még jobban izgultok.
Megtörténik. Sokszor. Sem az aggodalmakkal, sem az esettel nem vagytok egyedül.
KEEP CALM AND … TRUST ME. Mondanám angolul. Nyugi. Bízz bennem és magatokban. Elmondom, miért és hogyan. :)
1. BÍZZ BENNEM
Családi fotózással foglalkozom. Az elmúlt 4.5 évben többszáz (!) családot fotóztam.
Ráadásul a családi fotózásnak egy olyan alfajában dolgozom, abban a misztikus “lifestyle” családi fotózási stílusban, ahol minden szabad, sőt, kötelező rosszalkodni :).
Amikor fotós érkezik hozzátok, az kicsit olyan, mintha egy váratlan vendég érkezne: hirtelen észreveszel minden elhagyott zoknit, kicsöppent joghurtot vagy egy olyan foltot a szőnyegen, amit hónapok óta meg sem láttál. Ugyanígy igaz ez a gyerkőcök “furcsa” viselkedésével is. Tegnap, amikor ketten voltatok otthon, pont ugyanezt csinálta, de nem is tűnt fel, most viszont ottvan nálatok egy idegen és teljesen ösztönösen “rendszabályozni” szeretnéd, esetleg mentegetőzöl is a viselkedése miatt. Nyugi, ez teljesen természetes emberi viselkedés, ezzel mind így vagyunk, nemcsak a fotózáskor, de a védőnőnél, a barátaitoknál egy playdate-en vagy ha a férjed munkatársa látogat el hozzátok.
Amit én szeretnék megmutatni (és remélem, ti is, hiszen ezért hívtok engem), az nem a hibátlan életetek vagy a nyugiban a kanapén ülő kétévesed. Az én feladatom (és misszióm), hogy azt mutassam meg, hogy pont így vagytok tökéletesek.
Múlt hétvégén, amikor jógaoktatáson voltam, fogalmazott így Ádám, az egyik kedvenc jógaoktatóm: “Senki nem hibátlan, de mindenki tökéletes”. Nagyon egybecseng ez az egész munkámmal és azzal a hitvallással, amit közvetítek felétek.
Bízz bennem, gyerkőcök százai után tudom, hogyan kapcsolódjak velük, hogyan találjuk meg a közös hangot és meg sem tudom mondani, hányszor említették családjaim, hogy a gyerkőc általában zárkózott és sok idő neki feloldódni idegenek jelenlétében, de ilyen hamar még sosem nyílt meg, mint akkor, velem.
2. KÉSZÍTSD FEL
Ha nagyon izgulsz mégis, egyszerűen előtte napokban beszélgess sokat a kisfiaddal, kislányoddal, hogy mi fog történni. Mondd el neki, hogy egy kedves néni, vagy még jobb, ha azt mondod, hogy egy barátotok át fog jönni és fog készíteni néhány képet. El fogunk menni a parkba, ahol lehet majd szaladgálni, motorozni, sárkányt eregetni, viszünk buborékot és egy klassz családi délelőttöt fogunk eltölteni. Lehet, hogy a néni (khm…a barátotok) meg fog kérni, hogy szaladj erre, arra, vagy éppen hogy állj szépen.
Sőt, kérd meg, hogy találjon ki mókás dolgokat, hogy milyen helyzetben, pózban fotózzunk majd. Találjon ki grimaszokat, egy különleges törzsi táncot vagy csak válassza ki a kedvenc kisautóját, amit elhoz a fotózásra. Én minden ilyesmire vevő vagyok, imádni fogom, bármivel is álljon elő.
Mutathatsz esetleg neki képet rólam is, hogy már valamennyire ismerős legyek neki, ez segíthet, hogy tényleg ne egy idegen fotós néniként fogadjon.
3. LEGYEN Ő A FŐNÖK
A saját fiamnál is próbálom alkalmazni, de ott kevesebb a ráhatásom, viszont amikor én vagyok az “idegen néni”, jobban hallgatnak rám a kicsik: nagyon jól beválik, hogy megkérdezem, hogy ők mit szeretnének. Hagyom, hogy teljes mértékben ők irányítsák a helyzetet, ettől megnyugszanak, elmúlik az ellenállás, érzik, hogy fontos, hogy ők mit tesznek. Innen aztán észrevétlenül lehet finoman átirányítani a helyzetet egy olyan felé, amit mi felnőttek gondolnánk. Ebben viszont az is kell, hogy ebben ti is partnerek legyetek; ha egy ilyen ötlettel állok elő, biztassátok ti is a picit erre.
4. NYUGI :)
Kisebb gyerekekkel persze nem lehet elbeszélgetni és rávenni őket a fenti trükkökre. Ők még nagyon a ti rezgéseitekre vannak ráhangolódva: ha ti feszültek és idegesek vagytok, ők is át fogják ezt venni. Persze tudom, könnyű azt mondani, ha éppen egy nehéz hetetek van, összeszaladt minden, a párod egész héten későn ért haza, a bébiszitter is lemondta, ezért nem tudtál lemenni edzésre, minden összejöhet, teljesen érthető, hogy eleve feszült vagy. Ilyenkor segíthet, ha elengedsz mindent, ha veszel egy nagy levegőt és azt mondod, hogy le van ejtve minden, elengedsz minden bút és bánatot és abban az egy órában, amíg a családi fotózásunk zajlik, csak a jelenben, velünk próbálsz lenni.
Én általában elég nyugodt és laza vagyok a fotózásokon, ha engeded, hangolódj rám, ússz velem az eseményekkel.
De ha minden kötél szakad, .. nos volt már, hogy előkerült a házipálinka bambi. (Nem, ezt én nem írtam le, ilyen sosem volt még és különben is …:))
5. EVÉSALVÁS
Tudom, hogy erre mindenképpen ügyelsz, de sokszor a legjobb szándékod ellenére sem alszik el a togyogód, vagy éppen a szokásosnál 2 órával hamarabb kel. Ha a családi fotózás belecsúszna az etetésbe, semmi gond, megvárjuk, nem percdíjak alapján dolgozom, sőt, még jó is lehet az elején, addig nekünk is van alkalmunk beszélgetni, ismerkedni, lelazulni.
A családi fotózás előtti napon úgyis szoktam küldeni egy emailt, hogy ha bármi van, tudjuk picit előrébb hozni vagy eltolni a fotózást, szóljatok bátran. Hiszen semmi értelme annak, ha egy fáradtságtól nyűgös kicsivel próóbálunk varázsolni.
6. VARÁZSFAGYI
Avagy a mágikus jutifalat. Na, ez már veszélyesebb víz, mert egy rosszul, sután megfogalmazott mondat könnyen visszacsaphat. Nem túl szerencsés megvesztegetni a gyerekeket azzal, hogy “ha jól viselkedsz, kapsz utána egy fagyit.” Ugye ezt mind érezzük, hol sülhet el rosszul. De egy olyan felajánlás, hogy “a fotózás után pedig elmegyünk étterembe, tudod, ahol van a játéksarok is” (Budapesten jó szívvel ajánlom a Porcellinio éttermet e célra), máris jobban hangzik.
Tudom, tudom, a “ha nem szeded össze magad és viselkedsz rendesen, akkor nem kapod meg a fagyit” sokszor beválik és úgy tűnhet, hogy átmenetileg működik is, de láttam már e mondat után nem egyszer némi szorongást a gyerkőcök szemében. Azt pedig ti sem szeretnétek viszontlátni.
7. Mosolyogj és nézz a kamerába!
Vagy ne. Sosem. Sosem kérem ezt gyerekektől, kérlek, te se kérd erre. Nem fogja érteni, miért kell, nem lesz meg a tekintetében az a csillogás, amit szeretnék elkapni. Bízz bennem, megvannak a módszereim, amivel elérem ezt a gyerekeknél, de sosem azzal, hogy megkérem őket erre (legfeljebb ha tényleg olyan a helyzet, hogy úgy látom, hogy ő is nyitott erre.)
+1
A fotózás előtt praktikus megmutatni az oldalamat, a fotóimat, a szövegeimet és ezt a cikket is a párodnak is. Az a tapasztalatom, hogy az apukák, apuka és férfi jellegükből adódóan :)) nem nagyon vannak képben az aznapi eseményekkel. Ezzel semmi gond nincs, nyilván ők nem olyan csápokkal vannak felszerelkezve, hogy érdekelje őket egy családi fotózkodás :)) (persze szerencsére nagyon sok más típusú apukát is látok, vivát!). Viszont ebből, hogy ők nem tudják, én hogyan dolgozom, lehet némi félreértés, ilyenkor jönnek a “Petike, ülj szépen, mosolyogj a nénire, viselkedj rendesen, ne futkározz!” típusú kérések. Megint mondom, ez természetes akkor, ha a párod nem ismeri a módszeremet és azt az egy szabályt, amit kérek betartani: “buli vaaan!”. Most, ha velem fotóztok, nem kell viselkedni, ők is elengedhetik magukat, indulhat a bohóckodás.