fbpx

Talán ismeritek a történetét annak, ahogyan nem akartam a fotózással foglalkozni és mégis itt kötöttem ki. És hihetetlen érzés, amikor belegondolok abba, hogy mennyire a helyén van most ezzel minden. Sorra olyan otthonokban és családoknál járok, akikkel megtaláljuk a közös hangot. Akiknek az otthona olyan, ami akár a miénk is lehetne. Amikor pont úgy látják a világot, nyúlnak a babához, egymáshoz, ahogyan én is tettem, tenném. Fantasztikus érzés, hogy a Sors vagy hívjuk akárhogy, így jelzi: jó helyen vagyok.